Egy július végi hétvégén rászántuk magunkat, hogy áthajózzunk bulldoggal a keleti-medencébe. Balatonfüredet választottuk célpontként. Érdekes, hogy mi bármerre indulunk, mindig szembe szélben kell cirkálnunk :) Élénk keleti szélben elég lassan közeledtünk a célunk felé. Már délután volt, amikor elértük Tihanyt, innen már szinte félszélben haladtunk, így a késő délután érkeztünk a füredi Bahart kikötőhöz, annak is a nyugati felére... lassan bemotoroztunk és egy hajón ücsörgő társaságtól érdeklődtünk a vendéghelyek után. Tájékoztatásuk szerint az 1,2,3-as helyre lehet kötni a vendégeknek. Szépen betolattunk a két cölöp közé és gondosan megkötöttük bulldogot. Már éppen kiszálltunk a hajóból, amikor megjelent egy elegáns kikötőmester és kérte, hogy álljunk át a kikötő keleti felére, ott is a legszélső mólóra, mert most éppen egy bérlő helyén állunk.... :)) remek.... visszaszáltunk és átmotoroztunk a túloldala... betolattunk a cölöpök közé és újra kikötöttünk. Első dolgunk a kikötő feltérképezése volt. Megkerestük a zuhanyzót, wc-t. Ezután a Vitorlás téren keresztül elindultunk felfedezni a környéket. Ettünk egy fagylaltot, majd a Yacht Club apartman házai között, egy kis téren lévő szökőkútjánál kerestünk hűsítő menedéket. Igazán kellemes hely. Körben éttermek, kávézók, minőség borozók és cukrászdák, na és hajók.... gyönyörű hajók. Eredetileg nem akartunk Füreden éjszakázni, de amikor visszaértünk a hajóhoz és az induláshoz készülődtünk, megjelent a kikötőmester és azt javasolta, hogy maradjunk, mert nagy vihar közeledik a hegyek felől. És valóban... a hegyek felé fordulva fekete felhőket láttunk. Így inkább az indulás helyett egy vacsora mellett döntöttünk. Közben megérkezett a vihar. Érdekes módon eső nem esett, csak éjszakai sötétség, villámlás és mennydörgés volt. Egy szomszédos hajó orrvitorlája kibomlott és hangosan csattogva lobogott a viharos szélben. A kikötőmesterrel és néhány szintén a vendéghelyen veszteglő hajóssal közösen megoldottuk a problémát. Közben enyhült a vihar, illetve déli irányba távozott. A kikötőtől kb. 50 méterre lévő színpadon közben beindult a program. A nagylányaim és a párom elmentek megnézni a műsort. Én a legkisebb lányommal a hajón maradtam és őriztem az álmát. Éppen kezdtem én is álomba merülni, amikor tüzijáték robbant közvetlenül a hajónk felett.... felriadtunk.... kellett néhány másodperc mire felfogtuk, hogy mi is történik és kicsit álmosan, de tágranyílt szemekkel kiültünk a kokpitbe és csodáltuk a közvetlenül a fejünk felett robbanó rakétákat. Akkora volt a robaj, hogy beszélgetni sem tudtunk. Közben a tüzijáték miatt visszajöttek a többiek is. Ennyire közelről még sosem láttunk tüzijátékot. Néha hunyorognunk kellett, mert a pernye egyenesen ránk hullott. Több, mint félórás volt és gyönyörű, talán szebb, mint az augusztus 20.-i budapesti.... talán a hangulat miatt... a parton még nagy élet volt... tele volt bulizó fiatalokkal, de mi olyan fáradtak voltunk, hogy simán elaludtunk.
Az első napsugarakra felébredtem. Kibújtam a kabinból és meglepődve láttam, hogy a part ilyenkor is televan fiatalokkal. A padokon ülve beszélgettek.... hattyúkat etettek... vagy bóbiskoltak. Felébresztettem a családot, hogy ők is lássák a napfelkeltét. Annyira kellemes volt az időjárás és annyira nyugodt volt a víz, hogy úgy döntöttünk azonnal indulnunk kell. Halkan eloldottuk a köteleket és elrugtuk magunkat a parttól. Reggel 1/2 6 volt. Szinte üres volt a víz.
Csak néhány megszállott horgásszal és egy horgonyon álló vitorlással találkoztunk. Reggel 9-re értünk vissza Balatonszemesre. Sokat fényképeztünk és videóztunk, de sajnos egy szerencsétlen gombnyomással sikerült néhány fénykép kivételével az élményeink lenyomatait eltüntetni....
Azt hiszem a vitorlás túrázás tetszik nekünk.... :)
bulldog
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése