A vízretétel.

Eljött ez a nap is... ráadásul egy tökéletes szép kora nyári nap... Reggel amikor megérkeztünk meglepődve vettük észre, hogy a daru alá sárga csíkot festettek fel. Megkérdeztük Zolit a kikötőmestert, hogy van e esélyünk így még aznap vízre tenni a hajót. Megnyugtatott, hogy délután semmi akadálya nincs a daruzásnak. Így viszont hozzákezdhettünk olyan munkáknak is amit eredetileg már a vízre tett hajón szerettünk volna megcsinálni. Bekötöttük a lámpákat, és újra ellenőriztük a motort, a vízcsövek tömítését és az akkumulátor rögzítését.

Nándiék közben kimentek a vízre, így ketten dolgozgattunk a hajón. Már délután volt, amikor hirtelen megjelent Zoli és azt mondta, hogy most vagy soha... :-) állítsuk a hajót a daru alá...
Telefonon hívtam Nándit, hogy kellene egy kis segítség. Szerencsére már éppen kikötöttek, de mivel mások is vártak a daruzásra, nem volt mit tennünk Jeepi-vel ketten kezdtük mozgatni a 2,5 tonnát a daru felé..., útközben több kedves hajótulajdonos csatlakozott és segített húzni, tolni a hajót a vízpartra.

Közben befutottak Nándiék is. Nagyon izgultam..., közben persze jöttek az ugratások is... "periszkópot szereltél rá, ha esetleg tovább süllyedne, mint kell...?" Én már alig hallottam ezeket... a szívdobogásom elnyomott minden külső zajt. Rögzítettük a hevedert, kivettük az alátámasztásokat és a daru elindult.






Éééééééés megállt.... nem süllyedt tovább a kelleténél... :-) nagyon megnyugodtam. Gyorsan nézzük a motorteret.... víz? Csak annyi amennyi kell... sehol sem szivárog. Beindítottuk a motort, hogy melegedjen. Közben visszakötöttük az árbóc hátsó merevítőjét. A fedélzeten Nándi, Jeepi és én, elindultunk az első útra a kikötő helyünkre.

Hiheteltenül simán haladtunk, szépen duruzsolt a kis diesel motor. Orral beparkoltunk a helyünkre és kikötöttünk.


Hihetetlen nyugalom és hirtelen hatalmas fáradtság tört rám.... nem kellett aznap elaltatni... :-)

bulldog