Windy

2009. december 25., péntek

Végre vége...

... a 2009-es évnek. Eddigi életem legrosszabb éve volt. Nem szeretek panaszkodni, most sem fogok... inkább örülök, hogy vége ennek az évnek és egy új, remélhetőleg sokkal jobb év következik. Minden jel erre utal. Van már kikötőnk, árbócunk, hamarosan vitorláink is lesznek így ha egészség lesz, akkor rengeteget hajózunk majd. Sőt szeretnénk a következő szezont extrém korán elkezdeni.

Nagy örömömre szolgál, hogy Slippy, akivel együtt végeztük el a III. osztályú tengeri tanfolyamot, áprilistól kikötő szomszédom lesz. Augusztusban meglátogatott minket és megtetszett neki a hely. :-)
A héten lefoglalt egy helyet és ha már ott járt készített egy fényképet a bulldogról:


Ahhoz képest, hogy forgatják a vízet a kikötőben, elég szépen be van fagyva... persze most -15, -18°C volt a héten... remélem ennyire hideg nem lesz már. Hiába a kemény acél... a jég nem válogat... , de nem is a kasztni miatt aggódom igazán, hanem a motor... a motor vízhűtéses... a Balatonból szívja fel a vizet és különböző járatokon keresztül haladva hűt, majd a kipuffogón át távozik... remélem, hogy a -18°C fokban volt helye tágulni valamerre... nem lenne jó egy motor javítással vagy esetleg egy motorcserével kezdeni a szezont.
Mennyivel könnyebb azoknak, akik melegebb éghajlaton élnek... ilyenek miatt sem kell aggódniuk...

Ebben az évben nem csak a hajózás volt kevés, hanem a blog bejegyzés is. Ennek ellenére sokan látogattátok, olvastátok. Köszönöm, várlak titeket jövőre is! :)

Minden kedves olvasónak kellemes ünnepeket és boldog új évet!


2009. október 9., péntek

II. osztályú tengeri hajóvezetői tanfolyam.... belevágtam...


Brutális.... már az első napon belecsaptunk a lecsóba. Csillagászati navigáiót tanultunk... egyelőre egy árva szót sem értettem belőle... derékszögű gömbháromszög? mi vaaan? Szerencsére ahogy elnéztem ez nem csak nekem volt újdonság.... Oktatónk Vass Tibor megnyugtatott minket, hogy amikor már jól fog menni nekünk a csillagászati mérés és számolás, akkor akár 35-40 perc alatt képesek leszünk kiszámolni a helyzetünket.... :-) Klasz...
Bár a szkippet tréning idején már volt a kezünkben szeksztáns és próbálgattuk is de most nagyon komolyan beleástuk magunkat. Megtanultuk ellenőrizni a beállításait és azt, hogy szükség esetén miként kell állítani rajta. Azt még el tudom képzelni, hogy a mozgó hajón a napot meg lehet mérni, na de egy icipici csillagot? Hááát nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi fog kisülni ebből....

bulldog

2009. október 6., kedd

Charter szótár


Az

első és egyetlen

olyan angol-magyar, magyar-angol vitorlásszótár, amely nem csak vitorlázással kapcsolatos szavakat tartalmaz, hanem felöleli a tengeri vitorlázással kapcsolatos területek (hajóbérleti szerződés, hivatalos eljárások, motor, villamosság és elektronika, navigáció, időjárás, tengeri kommunikáció)

legfontosabb szavait és kifejezéseit is.

MEGJELENIK 2009. OKTÓBER 15-ÉN

1000 számozott példányban

Fogyasztói ár: 7990 Ft (+ szállítási költség)

További részletek itt!

2009. szeptember 26., szombat

Bujtor István

Hónapok óta tudtuk, hogy baj van. Mégis váratlanul ért a hír... Bujtor István hatszoros magyar bajnok, kétszeres Fehérszalag győztes vitorlázó, soha többé nem léphet szeretett hajója a Rabonbán fedélzetére. A balatoni vitorlázás egyik nagy és talán legismertebb alakja. Filmjein keresztül láthattunk egyedül bele a vitorlás sport rejtelmeibe. Remekül átadta a "Balaton érzést" a 80-as és később a 90-es évek balatoni hangulatát.



A kedvenc Bujtor filmem mégsem a Balatonon, hanem az Adrián játszódik. Az 1969-es, Az oroszlán ugrani készül című film még mai szemmel is izgalmas és látványos, nem hogy a 70-es, 80-as években. Menő fej James Bond paródia. Szórakoztató, humoros, de ezeken túl egy picit belopta a nyugati életérzést... és a gyönyörű tájak, a jó zene....



Bujtor István és családja Balatonszemesen töltötték a nyarakat. Édesanyja Gundel Katinka ebben az évben ünnepelte 100. születésnapját. Talán még nem tudja, hogy mi történt a fiával. A betegségét is titkolták előtte.


Híres és tehetséges család. Végezetül álljon itt egy idézet Bujtor István Ezt megcsíptük Oszi? című könyvéből:

Vegyük a hajót. Van ugyebár a svertes és kíles, esetleg kílsvertes. Palánkozása lehet klinker vagy karvell. Elöl a drótkötél: forstág. Oldalt: vantni, nagyobb hajókon beksztég is van. Az árbocon a szálingok merevítik a vantnikat. Vitorlaügyben elöl a Fock, hátul a Grósz. Na, ezeknek kivételesen van magyar nevük. Az első vitorlát már jóideje Jenőnek hívják, a Grósz neve: Karcsi. Amikor kimegyek vitorlázni, felhúzom a Jenőt és a Karcsit, a Jenőt jól megstrekkelem, beakasztom a fallt a klemmbe, ellököm a hajót a stégtől, és mehetünk. Vigyázni kell, hogy a Karcsi hátsó élében benn legyenek a latnik, mert különben a vitorla flatterol. Az a jó, ha egyes szélben a hajó egy kicsit lúvgirig. Krajcolásnál vigyázni kell, nehogy a másik hajó zihere lébe kerüljön, mert akkor könnyen fel tud szúrni. Ha felszúrt, át kell fordulnunk a másik slágra. Jó, mi?"

Jó szelet Pista bácsi!

bulldog





2009. szeptember 20., vasárnap

Megcsinálta!

Igen, Méder Áron megcsinálta...! Emlékszem a sok aggódó, kétkedő, néha gúnyos hozzászólásra az index.hu vitorlázás fórumán, mint például az alábbi gyöngyszemek:

fantomasso válasz | megnéz | könyvjelző 2006.06.06 01:32:30 © (12339)
Remélhetőleg apukádék nem fogják a kertből kiengedni ezt a hajót. Azért nagyon érdekelne mit szólt ehhez a Nándi, hogy fog e ez a dolog menni, vagy méginkább a Kopár, ez inkább az ő
müfajának látszik, de annál szörnyübb.
Előzmény: mederaron (12335)
TTAMAS válasz | megnéz | könyvjelző 2006.06.06 15:16:04 © (12354)

"Navigare necesse est, vivere non est necesse. Ez a latin szólás - magyarra talán így fordíthatnánk: hajózni szükséges - kifejezi már a római korban is érvényes igazságot, amely a tengeri kereskedelem és szállítások fontosságát hangsúlyozza. A mondás második része a következőképpen szól: "Vivere non est necesse." Vagyis: élni nem muszáj."

Az öngyilkosságnak ennél sokkal gyorsabb, biztosabb módjai vannak.

A hajó nagyon kicsi, nem az óceán átszelésére tervezték, de legfőképpen 36 éves. Az anyagfáradás jelensége pedig nagyon alattomos dolog, nem feltűnő, mégis végzetes lehet.

Ezzel a hajóval tényleg nem kellene erőltetni a hajózást még balatoni viharban sem.

Előzmény: mederaron (12335)

Persze sokan drukkoltak, drukkoltunk neki, mivel sokunk álmát valósította meg.... volt hozzá bátorsága, felkészültsége, lelki és fizikai ereje.
Kb. félévvel az indulása előtt kezdtem rendszeresen olvasni a weblapját, de akkor még nem sokat értettem az egészből, felfogni meg talán még most sem tudom... mindenesetre Áron példája az újabb bizonyíték arra, hogy az utazás, a kaland nem feltétlenül pénz kérdése.Tulajdonképpen én ez alatt a 3 év alatt lettem hajós ember. Nem titkolom, hogy ebben Áronnak is jelentős szerepe van. Ezért éreztem úgy, hogy ott a helyem Koperben az őt ünneplők között.

Sajnos nem akadt az ismerősök, barátok között senki aki ráért volna velem jönni. A lányaimnak is volt programja erre a napra, így családi programnak sem tudtam beállítani. Ezért felhívtam Méder Istvánt, Áron édesapját és megpróbáltam helyet találni egy autóban. Az utolsó pillanatig próbált segíteni, de ez sem jött össze, így nem maradt más lehetőség, egyedül vágtam neki. Szombat hajnalban 3-kor indultam, biztos ami biztos alapon. Nem szerettem volna lemaradni semmiről. Reggel 8-kor parkoltam le a tengerparton Koperben.

Csodaszép, nyugodt volt a tenger, kiültem a strand melletti kerthelyiségbe és pihentem. Fárasztó volt az út, de már ezért az érzésért megérte. Szerencsés aki a tenger közvetlen közelében él. Talán egy órát üldögéltem így aztán felkerekedtem, hogy körülnézzek egy picit a városban.


A Szokásos szombat reggeli hal és élelmiszer piac mellett volt egy fajta kirakodó vásár is. Régiségek, használt cikkek, színes forgatag. Lassan a kikötő felé vettem az irányt.

Útközben összefutottam Wágner Lászlóval és feleségével, akik készséggel útbaigazítottak és minden addig tudható részletről tájékoztattak Áron érkezésével kapcsolatban. A kikötőben már gyülekeztek Áron ismerősei, családtagjai, barátai és a hozzám hasonló ismeretlen olvasói, na és a különböző újságírók, tv stábok. A kikötő lakói nem nagyon értették, hogy mi történik, kik ezek az idegenek, akik a mólón állva kémlelik a messzeséget. Eközben Áron édesapja már kifutott az Equator fedélzetén Izolából Gál Józseffel és néhány TV stábbal, hogy megkeressék Carinát és Áront.

Körülbelül 1/2 1 magasságában a kikötő vezetője egy motorcsónakba ültette Áron édesanyját és hugát és kivitte őket Áron elé. Követtük a szemünkkel a kis csónakot... és igen... a távolban már látszott egy icipici árbóc... nem nem Carina árbóca, hanem az Equatoré. A kis Carina még szabad szemmel nem volt látható. Aztán egyszer csak megérkezett az Equator, hirtelen izgatott készülődés, az összes kamera forgott, az emberek helyezkedtek, mindenki a legjobb helyen akart lenni a nagy pillanatban. Többször változott a kikötés helye. Az előre kijelölt B14-es hely elég szűk volt. Na nem a Carinának, hanem a várakozók tömegének. Igaz egy szomszédos csónak külmotorja is igen csak útban volt, ezért több alternatíva után végül a daru melletti partfal lett kijelölve.


Már tisztán látszott Carina és az éles szeműek még Áront is látni vélték. Ekkor nyugtalan morajlás kezdődött... Carina és Áron a város központja felé fordult... a kikötő vezetője is észrevette és habozás nélkül motorcsónakjában termett és kiment, hogy útbaigazítsa. Innen már csak percek kérdése volt, hogy befusson. A móló végén álltunk mindannyian, majd amikor elhaladt előttünk futás a daruhoz.



Látszott Áron arcán a boldogság és a meghatódottság érzése, egy picit talán még zavarban is volt, hiszen rengeteg rég nem látott ismerős, barát, családtag és rengeteg ismeretlen állt a parton akik csak miatta jöttek és most csak őt nézik. És ekkor, szinte napra pontosan 3 évvel elindulása után kikötött Koperben.

Beszédek, himnusz, kupa és könyv átadás, szép ceremónia volt. Áron családja egy kisebb fogadást is szervezett házi készítésű finomságokkal, padlizsánkrémes kenyér paprikával, pogácsa, üdítők, vörös és fehérbor.

Áron mindenkivel váltott néhány szót, így én is elmesélhettem neki, hogy milyen hatással volt rám az utazása. Eközben lehetőség volt Carina megtekintésére is.


Carina elég megviselt. Szinte minden porcikája tele tömítő anyaggal. A gélezés ütött kopott. A kötélzet viharvert, de így is nagyon szép. :-)






A Magyar Vitorlás Szövetség nevében G
ál József egy kupát adott át Áronnak teljesítményének elismeréseként.

Ahhoz képest, hogy egy perc nyugta nem volt, úgy látszott, hogy nagyon boldog volt. A különböző televíziós társaságok riporterei, újságírók és egyéb érdeklődők folyamatosan a nyakán lógtak. A következő hetekben Budapesten, a Parlamenttel szemben a Batthyány térnél, az Európa hajó mellett kikötve lesz megtekinthető Carina. Érdemes megnézni. Még a Dunához képest is icipici és akkor képzeljük el az óceánon.
Három évig napi programom volt Áron naplójának olvasása. Egy kicsit hiányozni fog.

bulldog

2009. szeptember 15., kedd

Coastal Skipper Certificate

Azaz Tengeri III. osztályú kishajó vezetői képesítés. A mai napon sikeres szóbeli vizsgát tettem és ezzel végére értem ennek a tanfolyamnak. 30 napon belül kézhez vehetem a jogosítványomat. Hosszú és eseménydús volt az elmúlt 7 hónap. Rengeteg érdekes, hasznos dolgot tanultam és csodálatos élményekkel lettem gazdagabb. Nehéz volt a tananyag. Főleg a matematika, de a végére egészen jól belerázódtam. Nagyon jó volt a csapat, remélhetőleg többen is folytatjuk októbertől a II. osztályú (Offshore Skipper) képesítésért a küzdelmet. Ennek keretében jövő tavasszal talán egészen Máltáig hajózhatunk, hogy mérföldeket gyűjtsünk, gyakoroljuk a nyílttengeri navigációt és hajózást.

bulldog

2009. augusztus 23., vasárnap

Jobb később, mint soha.... :-)

Hát ez a nap is eljött.... vízen van a bulldog. Bár még nincs teljesen kész, de már nem bírtunk tovább várni. Augusztus 20-a előtt szerettük volna vízre tenni. Árbóc és vitorlák nélkül olyan, mint egy üdülőhajó... :-) A legfontosabb dolgok azért elkészültek. Van kényelmes fekhelyünk, világításunk, vizünk, asztalunk, beázás mentes ablakaink és ajtónk. Lényegesen komfortosabb, kényelmesebb, mint tavaly. Persze nagyobb sajnos nem lett. :-)


Nagyon izgultam a szállítás miatt, mint mindig, de Horváth úr ismét professzionális szolgáltatást nyújtott. Alig másfél óra alatt felpakolta, levitte és biztonságban lerakta a több, mint 2 tonnás bulldogot Balatonlellén.

Igen Balatonlellén és nem Balatonszemesen. Balatonszemes egy nagyon kellemes kis település, a kikötő is hangulatos és kulturált.... volt.... de már nem az. A balatonszemesiek nem szeretik a vitorlázókat. Tavaly nyáron folyamatosan tüntettek a kikötő ellen, illetve a keleti móló megnyitásáért. A Bahart sem áll a helyzet magaslatán. Télen amikor a bérlők nem tudják hatékonyan képviselni az érdekeiket, megállapodás született a kikötő átrendezéséről. A bérlőkkel persze semmit sem közöltek...., azért egy levél jól esett volna..., de nem jött csak a csekk... ráadásul a kényelmetlenebb kikötőért többet kellett volna fizetni, mint tavaly. Nekem az ilyen üzletmenetet nem veszi be a gyomrom, így kerestünk egy másik helyet. Ez a másik hely a BL Apartments & Yacht Club rövidebb nevén BLYC.

Azt kell mondjam, hogy a végén még lehet, hogy hálásak leszünk a Szemesieknek és a Bahartnak, mert ha nem történik ez a kellemetlenség, akkor lehet, hogy sosem költözünk át erre a helyre. Itt gyakorlatilag a Bahart árainál olcsóbban, sokkal több és jobb szolgáltatást, emberséges és családbarát kikötőhelyet kaptunk. Gyakorlatilag ez nem csak egy kikötőhely, hanem egy hajós üdülő..., ahol nem csak kiköthetünk, hanem egész évben üdülhetünk is. Hatalmas parkosított terület, amit a gyerekek hamar belaknak, kerékpároznak, görkorcsolyáznak szabadon az egész telken.

Egy feszített víztükrű és egy gyermek medence, egy új és biztonságos játszótér, homokos strand, rengeteg ingyenesen használható napozóágy, egy kellemes étterem, ahol reggel, délben és este svédasztalos étkezést biztosítanak piaci árakon.

A konyha remek és rugalmasan kezelik a speciális igényeket (ételallergia) is. A kikötőmesterek készségesek és udvariasak, a terület folyamatosan tisztán van tartva. A szelektív hulladékgyűjtők is rendszeresen ürítve vannak, így nincsenek kellemetlen szagok és kihullott szemét.

A BLYC-ben mindig történik valami. Egyetlen balatoni kikötőben sincs ennyi verseny, rendezvény, mint itt. Íme a 2009-es naptár:

BLYC-LVE 2009-es VERSENYNAPTÁR:
2009.04.04-05. Nemzetközi RC modellvitorlás verseny
2009.05.09. II. Harmat Kupa
2009.05.15-17. II. Graphisoft Építész Regatta
2009.05.23. Charter Bajnokság I.
2009.06.06-07. 49er Class GP
2009.06.12-14. I. Orvos-Gyógyszerész Kupa
2009.06.20-21. Egyéb kategóriás Ys nagyhajós verseny
2009.06.27-28. TOP CAT katamarán verseny
2009.07.11-12. One Design Trophy – LVE Kupa
2009.07.17-18. IV. Honda Ügyvéd Kupa
2009.07.24-29. Nagyhajós Bajnokság „D” pálya
2009.08.08. International Kupa – Karsai Lajos Emlékverseny
2009.08.08. Lady’s Open
2009.08.20-22. IV. Microsoft Közmű Kupa
2009.08.29. Négykezes Vegyes-páros Verseny

2009.09.12. Charter Bajnokság II.

2009.09.26. II. MaxCity Amatőr Egykezes

2009.10.23-24. III. Peugeot Frédi-Béni Ys. Csapatbajnokság

2009.11.07. III. Dér Kupa

De itt találtak "otthonra" a rádió távirányítású vitorlás modellezők, akiknek szintén gyakran szerveznek versenyeket. Most hétvégén volt a világbajnokság. Fantasztikus látvány volt az erős szélben és hullámzásban hasító kishajók versenye.

Már az első napokban több kedves emberrel megismerkedtünk, akik szívesen segítségünkre voltak, sőt régi ismerősökkel is összefutottunk, akik szintén itt bérelnek helyet a hajóiknak. Remélhetőleg hamarosan meglesz az árbóc és a vitorlák is, akkor teljes lesz az örömünk. Bár a nyárnak mindjárt vége, nekünk most indul a vitorlás szezon.

bulldog

2009. augusztus 14., péntek

Balaton és Sió-csatorna hajózási kézikönyv


A május 2-ától kapható, magyar és német nyelvű balatoni hajózási kézikönyv. A kiadvány hobbi és hivatásos hajósoknak egyaránt értékes segítséget jelent a Balaton, a Sió-csatorna, valamint a tó vízrendszeréhez tartozó, de a hajózás számára még fel nem fedezett Nyugati-övcsatorna vízi útjainak megismeréséhez. Az általános rész tartalmazza a hajók éjszakai és nappali jelzőfényeit, az alkalmazandó vészjelzéseket és hangjeleket, a vízi utak jelzéseit, a hajózási és zsiliphasználati szabályokat, a viharjelzéseket, a csónakok és kishajók kötelező felszerelését, a lobogóviselés és a kikötők használatának szabályait, valamint a fontosabb címeket és telefonszámokat. A Balaton fejezetből ismerhetők meg a tó hajózásföldrajzi és hidrológiai jellemző vízmozgásai, továbbá a térség éghajlati leírása és szélviszonyai. Ugyanitt megtalálható többek között a Balaton 1:100 000-es és a Tihanyi szoros 1:50 000-es méretarányú - GPS hajózáshoz alkalmas - térképe, a viharjelzők helye, valamint 119 kikötő térképe.

A kézikönyv függeléke tartalmazza a térképjeleket, a nemzetközi jelző lobogók ábráit és jelentését, a napkelte-napnyugta táblázatot, a Balaton jellegzetes felhőinek leírását és fotóit, sőt, még a tó jellegzetes halfajtáit bemutató rajzokat is.

http://www.topomap.hu/

ISBN: 978-963-257-1140
Terjedelem: 296 oldal
Méretarány: 1: 100 000
Bruttó ár: 8.000 Ft

bulldog


2009. július 18., szombat

Szkipper tréning

Izgatottan vártuk a napot, amikor az Odysseus iskolahajó fedélzetére léphetünk. Esős hűvös időben indultunk itthonról, de Punatban már fülledt meleg idő várt minket... és természetesen Vass Tibor az iskolahajó kapitánya. Berendezkedtünk, majd pihenés gyanánt a hajóval és annak biztonsági felszereléseivel ismerkedtünk. Észre sem vettük és ránk esteledett. A kikötő melletti kisvendéglőben elfogyasztott kellemes vacsora után egy kis tanulmányi kirándulást tettünk a kikötőben, megcsodáltuk a szebbnél szebb hajókat majd kellemesen elfáradva tértünk nyugovóra.



Másnap az öbölben gyakoroltunk. Egy bóját tettünk le és arra próbáltunk rátolatni, előre- hátra, előre-hátra, előre-hátra... órákon át..., de kellett is, mert eleinte nem mindig úgy mozgott a 20 tonnás hajó, ahogy szerettük volna. A sokadik menet után jött a vizsga... itt már nem lehetett elszúrni... illetve lehetett, de akkor 10 euró pótvizsgadíj befizetése után lehetett újrapróbálkozni. Sajnos nekem is sikerült a megengedett értéken túlfordítanom a hajó orrát, így 10 euróval gazdagítottam a hajókasszát. :-) Másodikra már sikerült.


A harmadik napon egy rövid tankolás Krk-ben, majd megkerültük Crest és Losinjt egy előre megrajzolt rottán, elektronikus navigáció nélkül, negyedóránként meghatározva a helyzetünket. A vége jócskán belecsúszott az éjszakába. Érdekes volt beazonosítani az egyes világítótornyokat fényük karakterisztikája és színe szerint, a térképről leolvasott adatok alapján. Hajnali három óra körül kötöttünk ki Punatban és beájultunk az ágyba.


A negyedik napon, nappali navigációs szlalom Punat, Plavnik, Kormati, Negrit-fok, Grgur, itt is a térképen megrajzolt rottán kellett tartanunk a hajót úgy, hogy csak a tájolót és a térképet használtuk, ellenőrzésként még ott volt a mélységmérő, mivel a rotta direkt úgy volt kijelölve, hogy jellegzetes mélységű pontokat érintsen. Így cikáztunk egészen Grugr börtönszigetig, ahol egy rövid sétát tettünk, majd élmény vitorlázva mentünk vissza Punatba, ahol felkészültünk a következő két napra.

Az éjszakai navigációs szlalomra és a radar navigációs szlalomra.
Kabinonként alkottunk csapatokat. Minden csapat kapott egy feladatsort világító tornyok valódi iránylataival, ennek alapján kellett térképen megszerkeszteni a rottát és ki kellett számolnunk a mágneses iránylatokat, illetve a compasson köv
etendő irányt valamint a körülbelüli távolságokat.
Az ötödik napon Rab szigetet Goli felöl megkerültük és egy rövid ebédre kikötöttünk Rab városában. Sajnos nem volt sok időnk városnézésre, éppen annyi amennyi idő alatt 9 pizza
elkészül. Mivel nagyon meleg volt, ezért úgy döntöttünk, hogy az ebédet mégis inkább egy hűs öbölben fogyasztjuk el. A város alatt találtunk horgonyzó helyet. Varázslatos élmény volt, igazán szerencsés aki ilyen helyre születik. Innen rövid szieszta és fürdőzés után Veli Losinjba hajóztunk. Ez lett az új adriai kedvencem. Ilyen helyet kitalálni sem tudnék. Egészen közel hajózva parthoz sem látszott, hogy hova is megyünk. A pilot könyvben lerajzolt kikötő hihetetlennek tűnt. Pont rám esett a következő kikötési feladat, így különösen érdekes volt a 15 méter hosszú és majd 5 méter széles hajóval a szűk sziklás öbölbe megérkezni.

Mit megérkezni!? Ráfordulni a mólóra, úgy, hogy a jobb oldalon szinte karnyújtásnyira a sziklafal balra két hajónyi távolságra pedig a rakpart ami tulajdonképpen egy étterem kerthelyisége.

Szinte helyben fordultunk meg. A pincérek szívélyesen felajánlották, hogy elveszik a kötelet, de mivel mi egy iskolahajón voltunk, ezt finoman el kellett utasítanunk és a betanult koreográfia szerint végrehajtani a feladatot. Kaptunk bő 20 percet arra, hogy ezt a meseszerű kisvárost megnézzük. Csodaszép volt, minden nehézsége ellenére biztos, hogy az elsők között lesz amit önállóan meg fogok látogatni.

A napnyugtát már Ist és Molat szigetek között kihajózva a nyílt tengeren néztük meg. Amint sötét lett elkezdődött a szlalom a szigetek között, csak a világító tornyok, a tájoló, a compass és a log segített minket. Nagyon izgalmas volt a szűk átjárókban, néhol 3-4 méteres vízen a csillagfényes meleg éjszakában hajózni. Tibor egy a vitorlarúdra akasztott székben ült és ölében a gps-el ellenőrizte a munkánkat. Elégedett volt velünk. Hajnali 3 órakor dobtunk horgonyt a Dugi Otok egyik csendes öblében Brbinj-ben és ismét beájultunk az ágyunkba.
Az hatodik napon reggel hétkor felhúztuk a horgonyt és tovább indultunk dél felé. Ekkor néhány percig élvezhettük 3 delfin társaságát közvetle
nül az öböl előtt. Sajnos nem követtek minket. De hamarosan más szépségek kötötték le a figyelmünket.

Behajóztunk a Telascica nemzeti parkba, ahol folytatódott a navigációs szlalom. Ez az Adria egyik legszebb része. Sok gyönyörű, csendes, védett öböl, tele szebbnél szebb jachtokkal.


Innen egyenesen a Kornati szigetek közé hajóztunk, ahol a legizgalmasabb feladat várt ránk. Radarral kellett navigálnunk egy előre megrajzolt rottán. Ez úgy zajlott, hogy a navigátor és a kormányos a térképasztaltól vezette a hajót csak a radar képernyője, egy térkép és egy távirányító segítségével. Hihetetlen élmény volt.

Ezt egészen sötétedésig mentünk. Ezen az estén is visszamentünk Brbinj-hez horgonyozni.
A hetedik napon szintén korán keltünk. A Vir
szigetet megkerülve behajóztunk a hírhedt Velebit csatornába. Itt már használhattuk az összes elektronikus navigációs műszert (gps, plotter, robot kormány, radar). Délben kikötöttünk Pag-ban egy rövid időre, de hamar melegünk lett, ezért Pag sziget északi sarkán egy kellemes öbölben megálltunk fürdeni (26°C-os volt a víz). Amikor már jól kiáztunk elindultunk vissza Punatba. Útközben átvettük a leggyakoribb és leghasznosabb csomók kötésének különböző technikáit, valamint megtanultuk visszafonni a kötelet.



A Rab sziget előtt elkapott minket egy zivatar ami nagyon jól esett nekünk, mert kellemes lett a hőmérséklet és végre 6-os szélben, teli taklival vitorláztunk, igazán szép befejezése volt a tréningnek.
Az utolsó napon még a punati kikötőben gyakoroltuk az elindulást és a kikötést délig. Közben Tibor kitöltötte az személyes oktatási naplóinkat és egy ünnepélyes záróbeszéd keretében kiosztotta. A hét nap alatt megtettünk 508 tengeri mérföldet ebből 120-at éjjel, fáradtan, de tele élményekkel, boldogan indultunk haza. Eldöntöttük, hogy így együtt szeretnénk tovább lépni a II. osztályú képesítés felé, mivel nagyon jó csapat voltunk.


bulldog