Windy

2008. szeptember 28., vasárnap

Édes citrom!


Életünk első vitorlás versenyén, rögtön díjazottak lettünk! A II. UNIQA Balaton Regatta évadzáró versenyén Jeepi-vel, 6 perc híján 6 órás kemény küzdelemben a 90. azaz az utolsó helyen érkeztünk a célba!!! :) Ezért egy gyönyörű Citrom díjat kaptunk!!! Hihetetlen, de nekünk maga a tény, hogy szint időn belül teljesíteni tudtuk a távot rendkívül nagy élmény volt. A 2 tonnás alul vitorlázott acél hajónk nagyon lassú. Kevés esélyét láttuk annak, hogy egyáltalán teljesíteni tudjuk a távot. A rajtot tökéletesen kaptuk el, hiszen annyira lassúak vagyunk, hogy nem volt szükségünk forgolódásra, helyezkedésre. Egyszerűen elindultunk a rajtvonal felé 10:45-kor és kemény 15 perc elteltével elértük a kikötőtől 500 méterre lévő rajtvonalat. Tisztán hallottuk, ahogy a versenybíró visszaszámolt és a rajt jel pillanatában a 2. helyen csurogtunk ki a pályára... :) Persze a következő 5 perc arról szólt, hogy a teljes mezőny átgázolt rajtunk.... :)) Néhány hajóval még egy darabig tudtuk tartani a tempót (köszönhetően az élénk szélnek), de mire Zánka előtt az első bóját megláttuk, már csak egy hajó volt előttünk, az egyik kedvenc hajóm a kikötőben a Salty Dog. A mezőny eleje ekkor már Lelle előtt járt. :) Nem baj.... innen szép nyerni gondoltuk és a bóját megkerülve, hátszélben indultunk a Lelle előtti bója felé, ekkor 12:28 percet mutatott az óránk. Sajnos a szél csak a Balaton közepéig tartott. Onnan szinte vánszorogtunk. Csak a Salty Dog-ot láttuk magunk előtt. Ők általában 5-700 méterrel mentek előttünk, hasonlóan "erős tempóban", mint mi. :) Sőt amikor elfordultak a lellei bójánál Szemes felé, talán 200 méterre is sikerült megközelítenünk őket. 14:30-kor fordultunk Szemes felé. Sajnos ekkor már alig volt szél és az is Tihany felől fújt, tehát majdnem szemből. Kénytelenek voltunk cirkálva előrébb jutni, de a lassú tempó miatt minden fordulás egy kínszenvedés volt. Sokan jöttek velünk szembe motorral, ők már hazafelé tartottak a versenyről, de mi még mindig nem adtuk fel! Próbáltunk közelebb kerülni a Salty Dog-hoz. 16 óra tájban felhívtak telefonon a kikötőből, hogy mi a helyzet velünk. Mondtam, hogy még versenyben vagyunk, követjük a Salty Dog-ot, szerintem még beérünk időben. Azt mondták rendben, szeretettel várnak minket. :)
Ekkor végre friss szellő érkezett és meglódultunk. Ez a kis szél a Salty Dog-nak elég is volt arra, hogy befusson. Nekünk viszont nem. Úgy jó 300 méterrel a célvonal előtt teljes szélcsend és szinte tükörsima víz. Hallottuk, hogy a kikötőben már jó a hangulat és a célvonalnál horgonyzó zsűrihajón beszélgető bírók beszélgetését is tisztán ki tudtuk venni. Az idő szaladt, mi nem...., minden egyes centiméter percekig tartott. Folyamatosan néztük az órát, még van 20 percünk, még 15 már csak 10.... és vége 16:54-kor felhangzott a befutásunkat jelző kürtszó!!! Euforikus érzés volt! Megcsináltuk!!! Nagyon elégedettek voltunk magunkkal. Végül is minden probléma nélkül teljesítettük életünk első versenyét egy nem éppen verseny hajóval.
Kikötöttünk és a folyóügyek lerendezés után a jólmegérdemelt vacsoránk elfogyasztását tűztük ki célul. Az off-road versenyek színvonalához szokott szemünknek különleges terülj asztalkám várt bennünket. Kellemes társaságban, élménybeszámolókkal tarkított vacsora volt, aminek az eredményhirdetés vetett véget. A hangulat leírhatatlan. Minden díjazott saját zenére vonult fel a színpadra, volt akit a csapattársai a levegőbe dobálták. A helyezettek után a különdíjak következtek, a legtávolabbról ékezett hajó, a legtöbb hajót nevezett kikötő, amelyet természetesen ezen a hétvégén Balatonszemes nyert meg. A díjat Panyi Zoli vette át. Ééééés ekkor jött a derült égből a villámcsapás. Az M.C. Búza Sándor a következőket mondta: "és most a díj, amit minden alkalommal a legnagyobb alázattal adunk át annak, aki erre érdemes a II. UNIQA Balaton Regatta 2008. szeptember 27-ei futamán Balatonszemesen a 90 befutóból a 90. helyen célbaért, 235-ös rajtszámmal, a bulldog nevű hajó kormányosa Kána Tibor, kérem fáradjon a színpadra és vegye át a Citrom díjat"!
Lehet, hogy hülyén hangzik, de nagyon boldog voltam. Jó-jó az utolsó helyen végeztük...., de megcsináltuk!!!! :))


Jövőre, ha tehetjük, minden futamon elindulunk. Persze remélhetőleg addigra versenyképesebb lesz a bulldog. :)


bulldog

4 megjegyzés: